Nos, sikerült három nap alatt összehozni mindent. Vagyis olyan nagyon nem törtük magunkat a szervezéssel, lett egy autónk és egy biztonsági GPS. Ezután már csak meg kellett beszélni, hogy mikor és honnan indulunk. Meg persze a legfontosabb: hogyan tudunk zenét hallgatni útközben.
Pénteken délelőtt indultunk, csak előtte még kicsit kavarogtunk az országban. Össze kellett szedni olyan fontos dolgokat, mint póló, zenegép és zokni. Amikor minden megvolt már, megcéloztuk hát Berlint.

Útközben szerencsére semmi gond nem volt, a már jól megszokott irányban (Pozsony, Brno, Prága, Drezda, Berlin) haladtunk. Egyedül Prágánál időztünk kicsit egy baleset miatt, de nem volt vészes. Ráadásul mivel csak ketten mentünk, nem kellett állandóan feleslegesen megállni és húzni az időt mindenféle dologgal. A kitűzött célünk az este 9 órás érkezés volt, amit sikerült is tartani. Még a két kisbusznyi német rendőr sem tudott minket feltartóztatni! Berlinben hamar odaértünk a Tresorhoz, ahol kicsit talán lassítottuk is a forgalmat nagy csodálkozásunkban, aztán megálltunk a legjobb helyen, nagyjából 2 percre az épülettől. Fényképező a kézbe, és már mentünk is be az udvarra. Amíg mi próbáltunk valami jó képet összehozni, addig bejött utánunk pár német fiatal is, de őket kizavarták. Biztos túl hitelesek voltunk az állvánnyal és egy kompakt géppel. Viszont amikor vissza szerettünk volna menni a kocsihoz, nem nagyon ment, ugyanis a kaput bezárták. Elindultunk hát valami szimpatikus embert keresni, aki kienged minket, bár azon is elgondolkodtunk, hogy mi máris bemegyünk az épületbe. Végül csak kijutottunk, majd ledőltünk pihenni egyet az autóban.

A kezdés 11:24-re volt meghirdetve, és külön kérték, hogy mindenki legyen ott 12 előtt. Bár én előtte a honlapon azt olvastam, hogy a Tresor mindig éjfélkor nyit, de gondoltam ez rugalmas lehet ilyenkor. Hát nem igazán lett az. Valahol a kettő között nyitottak. Kicsit lassan haladt a sor, de éjfél után nem sokkal már bent voltunk. Természetesen megint nem lehetett nyugodt minden pillanat: a bejáratnál számítógéppel ellenőrizték a vendégek listáját. Egyértelmű, hogy nem voltunk a rendszerben... De bemutattuk az emaileket amiket küldtek, és már mehettünk is.

A Tresor egy régi gyárépület. Ennek megfelelően belül kicsit labirintus szerű, és hát a díszítés sincs túlbonyolítva. A falak maradtak olyanok, amilyenek voltak, még az eredeti feliratok is látszódnak, néhol pedig grafiti firkák díszítik. Ettől függetlenül (vagyis inkább  pont ezért) nagyon hangulatos kis hely. Mi a Batterieraum nevű helységben voltunk, ezen kívül van még egy Tresor Floor, ami most nem nyitott ki. Összesen 400 szerencsés kapott csak belépőt, de szerintem a hely nem is bírt volna el sokkal többet. Volt egy szabadtéri leülős rész, a gyárépületek és kémények között, a Batterieraum mögött pedig egy nagyobb asztalos, ücsörgős terem, ebben a helységben volt a pult is. Szerencsére itt szintén működik a bilétás visszavivős rendszer, így reggel szinte alig volt valami szemét. Ezek mellett egy állandó Tresor Shop van, ami most kiegészült Vandit termékekkel. Plusz az elég méretes mosdók, amik ilyen beugrókban (cellákban) voltak elhelyezve. Ötletes megoldás, bár nagyon nem is tudtak volna mást kitalálni az épület adottságaiból kifolyólag. Nagyjából ennyi, mi kellhet még?

Mi hamar bent voltunk, a tánctér még elég szellős volt. Ekkor azt vettem észre, hogy valami kicsit vakít. Gondoltam már megint túl sok lesz a stroboszkóp, és gyorsan lenéztem a földre. Na ekkor mégjobban vakított az a lámpa, ami a talajban volt. Nagyon ötletes, máshol még nem láttam ilyet (biztos van), csak amikor még kevesen vagyunk, akkor kevésbé szerencsés. A hülye turista meg rögtön belefut. Általában stroboszkópnak használták, de színes fényekkel is világított. Paul ekkor már elkezdte a felvezetést. Vagyis átugrotta... Nem nagyon volt a megszokott progis, houseos részből semmi, rögtön belecsapott. Valószínűleg elkaphatta a nosztalgia, mert hallottunk pár nem egyszerű darabot – tehát ment a veretés. Nagyrészt persze régi zenék szóltak az elején, ami olyan háromnegyed óráig tartott, ezalatt a közönség nagyrésze már bejutott, és kezdett átváltani a tőle megszokott számokra. Sok új, ismeretlen darabot is hallottunk, amik azért elég tetszetősek voltak. Próbáltam vadászni rájuk, de mire kiderült, hogy nekem is tetszik, már feleslegesnek éreztem a felvétel elkezdését. Pedig egyik másik nem is volt olyan rövid. Még gyakorolnom kell.

A zenei felhozatal szokás szerint elég változatos volt, de több, mint 6 órába ez bele is fér. Az énekős, kézfeltevős trancetől a technóig, a régi klasszikustól a legújabbakig minden, ami beleillett a képbe. Többek között ezért is jó egy Vandit Night, mert nem tudhatja az ember, hogy mire számítson. Amiknek külön örültem, többek között „Timo Maas – Pictures”, „Push – Universal Nation”,, vagy „Dogzilla – Without You”, amit 2006-ban elég sokat lehetett hallani Paultól, és hát nem akármilyen szám. Persze megint próbáltam jegyezni a címeket, de nem megy az olyan könnyen. Természetesen lementek az „In Between” album zenéi is, plusz „Crush”, „For An Angel”, „Nothing But You” és a „The Other Side”, amit szintén régen hallottam. Utána rögtön egy másik régi kedvenc, "Gabriel & Dresden - Dangerous Power". De tényleg rengeteg mindent hallottunk, szinte képtelenség fejben tartani ennyi címet. Én úgy tudtam, hogy a szettet közvetíti a Radio Fritz, de egyenlőre nyoma sincs ennek. Talán később, egy Vonyc Sessionben hallhatjuk egy részét. Peter Heppner új számát is lejátszotta. Amikor meghallottam a vokált, gyorsan elkezdtem a fényképezőm után kapkodni, hogy felvehessem. Mire előszedtem, már nem volt ének, de gondoltam veszem, majd csak megszólal megint, de utána soha többet. Nagyon kellemes zene ez, kíváncsi vagyok már igencsak a saját szerzői albumára. Legvégül a ráadás pedig mi más lehetett volna, mint az "Everything Changes".
A szett alatt úgy tűnt, PvD technikusa (akinek most nem ugrik be a neve) kicsit unja a banánt: elég sok SMS-t küldhetett el az éjjel. Mondjuk amikor jött valaki beszélgetni, vagy Paul szólt oda, akkor frissebnek tűnt, a záró dalt viszont végig énekelte ő is. Egyszer pedig a füles mondta fel a szolgálatot, valamit kellett rajta bütykölni, de végülis megoldódott minden, nem volt szükség másikra. Aztán volt, amikor azt nézték, hogy mennyien kameráznak, és ezt utánozták a kezükkel valami tengeralattjáról figurával, vicces volt.
A közönség pedig hihetetlen, talán még egy fokkal jobb, mint a többi bulin. Részben azért, mert tényleg csak azok jöttek, akiket különösen érdekel ez az este (és PvD), részben pedig a reakciók miatt. Mindegy, hogy mi szólalt meg, ha az jó zene, rögtön ujjongásban tört ki mindenki. A "Universal Nation"-ben például van egy effekt, mint egy sikoly, vagy kiabálás: na ezt is egy emberként lehetett hallani a jelenlévőktől. És ez ment egész éjjel, fáradhatatlanul. Ráadásul reggel fél 7 környékén, amikor az utolsó számok mentek, még alig fogyatkozott a társaság. Le a kalappal mindenki előtt, tényleg.

Ahogy az ajánlóban már említettem, egy csapat kamerás emberke is köztünk mászkált. Hol a tömeget vették, hol csak egy embert. Remélem engem sehogy sem. Tudomásom szerint egy Berlinről szóló filmhez készültek felvételek, ahol a város egy napját mutatják be, innen a "24h Berlin" elnevezés és a buli 1124 neve is (bár a 11 nem tudom mit takar). Ebben az összeállításban kap helyet Paul és a Vandit Night, ami úgy érzem ismét egy kis elismerés számára. Lesz mit mutatni a városról, ott mindig történik valami.

A buli végeztével kibandukoltunk az autóhoz, és rögtön indultunk is haza, amíg bírom a vezetést. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel aztán szerencsésen megérkeztünk, de nem volt könnyű menet, mindenesetre megérte. Ahogy a Tresor programjában megjelölték: Pure Tresor. Ehhez tenném hozzá, hogy Pure Electronic Music, Pure Paul van Dyk.

Képek
Videók:
Ez fogadott, amikor beléptünk a Batterienraumba
John O'Callaghan & Giuseppe Ottaviani - Our Dimension
The Other Side
Tombolás
Condor II - You Can [Kiss My ...] (Light Of Day Mix)
PvD @ Work
Zárás az "Everything Changes"-zel

Ezek biztosan voltak:
Andain - Beautiful Things (Gabriel & Dresden Remix)
Paul van Dyk - New York City (Super8 & Tab Remix)
Marc Marberg With Kyau & Albert - Neo Love (Giuseppe Ottaviani Remix)
Jon O'Bir - Ways and Means (Paul van Dyk Remix)
Heppner - Alleinesein (Paul van Dyk Remix)
Marc Marberg with Kyau & Albert - Orange Bill (Original Dub)
Paul van Dyk - Haunted
Paul van Dyk - Talk in Grey
Thrillseekers - Waiting Here For You
Underworld - Born Slippy (PVD Rework) - vs - murder was the bass mashup ?
Kyau & Albert - Kiksu
Lustral - Everytime (Nalin & Kane Remix)
Push - Universal Nation
Dogzilla - Without you
Richard Durand - Weep
Paul van Dyk feat. Jessica Sutta - White Lies (Martin Accorsi Rmx)
Depeche Mode - ID (nem jut szembe a címe)
Paul van Dyk - Complicated (Kyau and Albert remix)
Second Sun - Crush
Paul Van Dyk - Get Back
Emanuel Top - Acid Phase (Kai Tracid Remix)
Oceanlab - Satellite
Kyau & Albert - Outside
Giuseppe Ottaviani - Through Your Eyes
Paul van Dyk - Nothing But You
Gabriel and Dresden - Dangerous Power
Nick Fiorucci feat. Kelly Malbasa - The Night
Morandi - Angels (Bobina Megadrive Dub) [PvD Edit]
Paul van Dyk feat. Lo-Fi Sugar - Castaway (Jon O'Bir Remix)
Markus Schulz - Cause You Know
Foo Fighters - Times Like These (David Forbes Respray)(PvD Edit)
Underworld - Cowgirl (Joint Operations Centre Remix)
Super8 & Tab - Elektra (Original Mix)
Inertia - The System (Jon O`Bir From Within Mix)
Nick Terranova & Austin Leeds - This Is What You Need (ID Rmx)
Randy Katana - In Silence
Fkn Feat. Jahala - Why (Aly & Fila Remix)
Kyau & Albert - Are you fine?
Modulation - Spirits
Binary Finary - 1998 (Terranova & Leeds Rmx)
Funkagenda - What The Fuck
Timo Mass - Pictures (PvD Remix)
Paul van Dyk feat. Wayne Jackson - Stormy Skies
Paul van Dyk feat. Wayne Jackson - The Other Side
Giuseppe Ottaviani ft. Stephen Pickup - No More Alone
Paul van Dyk feat. John McDaid - Everything Changes