Words of Music

Ahogy már a beszámolóban is említettem, pénteken elkészült életem (és a blog) első interjúja. Csütörtökön kaptam az üzenetet, hogy másnap mehetek, és beszélhetek Dr. Mottével. Bevallom, kicsit bepánikoltam, honnan is szedek össze hirtelen valamire való, nem bugyuta kérdéseket - ilyenkor nem is olyan egyszerű feladat ez. Főleg úgy, hogy elvileg csak 5-10 percem lett volna arra, hogy válaszokat is kapjak. Ez a mérhetetlen idegbajommal számolva is elég kevésnek tűnt.
Szép lassan azért összejött pár kérdés és eljött az ideje is annak, hogy feltegyem őket a szenvedő alanynak. Motte nagyon laza, barátságos figura, akinek mégis mindenről nagyon határozott véleménye van. Lehet vele egyet nem érteni, de a saját álláspontját nagyon jól alá tudja támasztani érveivel - szóval jó vele beszélgetni. És szeret is beszélni, bármiről képes hosszú perceken keresztül véleményt formálni, ahonnan aztán nincs menekvés a következő témáig, a végén pedig már mindenről szó van, csak a kiinduló gondolatról nem. Volt olyan csapat, akiknek még a H1N1 oltásokról is beszélt. Emiatt mondjuk kicsit nehéz volt összekapni a mondandóját, de remélem azért sikerült. Viszont jó látni, hogy komolyan hisz abban, amit csinál. És hogy mi is az?

Gyakran tartasz classic bulikat - pl. Party Like It's 1989, Nature One Classic Floor, illetve a mai is ilyen. Ez mind felkéréstől függ, vagy esetleg úgy érzed, ezek a zenék közelebb állnak hozzád és szívesebben csinálsz ilyeneket?
Leginkább felkéréstől, nem álltam rá kifejezetten erre a classic techno vonalra. Számomra a zene kortalan. 1988 szeptemberében kezdtem, sok stílust játszottam, és játszom ma is, ami jó az elektronikus zenében.

Mit jelent számodra ez a zene, vagy a zene önmagában? Gondolok itt arra, hogy gyakran emlegeted a szeretet, az ünneplés jelzőket a partykkal kapcsolatban.
Igen. A zene ad valami olyat, amit senki nem adhat neked. Valamit, amit beszéddel nem lehet kifejezni. Egy mélyebb érzést lehet közvetíteni velük, ami mindenkié. A zene maga az üzenet - "Music Is The Key". Üzenet a békéhez, a szabadsághoz, ezt jelenti mindenhol - nem csak ezekhez, de manapság sokat jelentenek ezek a szavak. A mai világ nagyon megváltozott, nem olyan, amilyennek lennie kéne. Nem számít, hogy hol és mikor hallgatod a zenét, ezeket akkor is megkapod azon keresztül.
A jövőt is ez határozza meg. Manapság nem kell nagy befektetés ahhoz, hogy valaki megcsinálhassa a saját zenéjét. Akár az internetről is beszerezhető sok-sok eszköz, ami a segítségkünkre lehet ebben. Én ezt szeretem látni, hogy sok ember próbálja így kifejezni magát, mert a zene mindenkié.
Ráadásul ha az ember elkészíti a saját számát, eladhatja az interneten keresztül azt. Nem kellenek nagy mutik többé. Kinek van szüksége egy Madonna kiadóra, vagy egy BMG-re?

Akkor elképzelhető, hogy ezek mind végnapjaikat élik?
Nekik ez csak üzlet. Nem arra kéne koncentrálni, hogy minél több pénzt és profitot szerezzenek, hanem meg kéne találniuk a zene lelkét, a szívét, és jó darabokkal előállni. Ezt kívánom.

Még mindig bakelitről zenélsz, illetve fellépéseken gyakran látni a kezedben egy lemezt a következő felirattal: "MP3 won't kill vinyl". Esetleg van valamiféle ellenszenv a szoftveres, laptop DJ vonallal szemben?
Igen, még mindig bakelitről játszom, illetve CD-ről is. Utóbbira azért van szükség, mert nagyon sok promóciós zenét kapok, és amelyik tetszik, azt rögtön vihetem magammal, így naprakész tudok lenni. Viszont az, hogy emberek előtt játszom, azt is jelenti nekem, hogy egy fajta kontaktus van közöttünk, amit nekem jobban visszaad a lemez, mintsem az egér nyomogatása. Ezen kívül a lemez egy analóg dolog, amiből hullámok lesznek, aztán zene - ezt szeretem benne. Az MP3 nem zene, az csak egy kódolás, valamiféle kalkuláció. Ha zenét szeretnél játszani, bakelitet kell használnod. A laptop DJ-kel sincs semmi problémám, nagyon sok lehetőség van ebben a dologban. De hogyha igazán szeretnél valami különlegeset adni az embereknek, akkor azt érezni fogják és a tánctéren történni fog valami - csak rajtad múlik minden.

Megkerülhetetlen téma a Love Parade - mit gondolsz ennek a jelenéről? Ez ugyanaz a rendezvény, ami a 90-es években indult útnak?
Egyértelműen nem! Mert ma már egy fitness cég birtokolja, és az egészet csak marketing célokra használja, egy marketing eseményt csinált belőle. Az egész csak arra jó, hogy az emberek fejébe verje a márkát, nem az elektronikus tánczenét szolgálja. Amit a tévében látsz, az teljesen hülyeség.

És van valami esély rá, hogy olyan legyen, amilyen régen volt? Hogy újra arról szóljon és ott, mint korábban?
Nagyon nehéz, és sok munka lenne. Akkor jó időben voltunk jó helyen, de ma ez már nem lenne egyszerű. Úgy értem, hogy abban az időben ezt kellett csinálnunk - a zene, és az emberek miatt. Az évek során pedig sokat dolgoztunk azon, hogy olyan legyen ez a party, amilyenné sikerült alakítani, most pedig teljesen újra kellene kezdeni mindent. Jelenleg senki nem dolgozik azon, hogy újra Berlinben legyen a rendezvény. Ráadásul a város vezetése sem érdekelt a kérdésben. Nekik ez csak munkát jelentett, profit nélkül. Az egyetlen dolog, ami érdekelte őket ezzel kapcsolatban, hogy a Love Parade ne Berlinben legyen.

Korábban elég sokat dolgoztál együt WestBammel, manapság viszont egyáltalán nem hallani ilyenről. Mi ezzel a helyzet? Esetleg történt valami kettőtök között?
Semmi különös nem történt, még mindig barátok vagyunk. Egyszerűen így alakultak a dolgok, de lehet, hogy a jövőben fogunk még együtt dolgozni.

Mindenki a Berlini Fal lomlásáról beszél így a 20. évforduló alkalmával. Arról már sokat hallottunk, hogy mit hozott ez a keletiek számára a zenében, de vajon okozott-e bármilyen változást a Nyugat-Berlinben élőknek?
Igen is, meg nem is. Abban az időben még maga a stílus is nagyon fiatal volt, egy keleti ember volt akkor, aki sokat hozott, Paul van Dyk. De a tánctér is remek helyszín volt arra, hogy az újraegyesítést, az egyenlőséget ünnepeljük - akkoriban leginkább acid house és techno segítségével.

Miért hallani sokaktól, hogy Berlin nagyszerű hely a producerek számára? Miért lett ez a város az elektronikus zene központja? Igaz ez egyáltalán?
Berlinben egy nagyon nyitott, és az egyik legolcsóbb főváros a világon, ez igen fontos. Emiatt nagyon könnyű lakást venni, ez pedig sok embert vonz mindenhonnan. Emellett pedig pezseg az élet, tele van művészekkel mindenféle ágakról, különböző stílusból, és ezek keresztezéséből. Mind hatással vannak a környezetükre, a városra, így egymásra is. Mindenkit szívesen látunk, Berlin egy nagyon jó hely! Kivéve a vezetőit, de velük nem kell foglalkozni.

Sok témában hangot adsz a gondolataidnak, álláspontjaidnak - pl. politika, környezeti problémák. Mivel fogsz foglalkozni, miután befejezed zenei karriered - ha egyáltalán tervezed valamikor is abbahagyni?
Nem szeretném abbahagyni. Miért tenném? Szeretem, amit csinálok. Főleg, hogy kombinálhatom ezeket a dolgokat a zenével - mindig is ezt tettem. Már az első Love Parade himnuszával is igyekeztem kifejezni a gondolataimat a világról, és üzenni - "Friede, Freude, Eierkuchen" (Béke, öröm, palacsinta). Béke - egy fegyverek nélküli bolygó; öröm - a zene, mint új párbeszéd; palacsinta - adjunk ételt mindenkinek. Így már nem csak zenét közvetítek az emberek felé, hanem egy mondani valót, egy másik jelentést. Többet tudok adni vele. Hogy figyeljünk egymásra, illetve arra, amink van, és kűzdjünk is ezekért - a békés együttélésért. A blogomon is szeretem kiemelni azokat a témákat, amelyekkel  például változtathatunk a bolygónkon, vagy hogy a politika hogyan támogatja ezeket az elektronikus zenei megmozdulásokat.

Milyen zenét hallgat otthon Dr. Motte?
Néha semmit sem, csak a csendet. Egyébként nyitott vagyok mindenre, de a bluest és a rockot nem szeretem. Leginkább funk, classic, chill out, ambient. De a munka miatt néha nehéz zenét hallgatni.

Álom party?
Jó kérdés... Az biztos, hogy a legjobb hangrendszernek kell ott lenne a Földön. Aztán open air lenne, az is biztos. Jó közönséggel, dekorációval, alkohol nélkül...

...drog?
Ez csak az emberen múlik. A világon mindenhol tiltott a drog használat. És miért? Mert nem tudják megadóztatni. Ráadásul ha az emberek használhatnának ilyen szereket, felnyitná a szemüket a világra, a kormányok, a politika pedig elveszíteni az irányítást, a befolyását feléjük. De inkább térjünk vissza az álom partyra... Szóval  a legjobb line up, a legjobb DJ-kel, mindenből a legjobbal, és mindenkit szívesen látnék. Természetesen meghívnám a barátaimat, közösen csinálnánk a bulit és én is játszanék, de más nevet nem szeretnék mondani.

Köszönöm a lehetőséget! Nagyon várjuk már a bulit!
Én is köszönöm!

Beszámoló a buliról