A következő személy, akit bemutatunk nem épp a trance kedvelők között a leghíresebb, de munkássága mindenképp a legnagyobbak közé emeli az elektronikus zenei szcénában. Tehát tudjatok meg egy kicsit többet a klubok nagyasszonyáról, Marusháról.
Marusha Aphrodite Gleiss 1966. november 18-án született a németországi Nürnbergben, ahonnan később Berlinbe költözött, és a mai napig is ebben a városban él. 1990-ben tűnt fel a nyílvánosság előtt a szombatonként jelentkező "Dancehall" című műsorával a Jugendradio DT64 rádiónál, ami az első techno zenét játszó adások egyike volt. Miután az állomás megszűnt, műsorát a Radio Fritz-en folytatta, immáron "Rave Satellite" címmel.
A nagy áttörést azonban 1994 hozta meg számára, amikor megjelent "Somewhere Over The Rainbow" című szerzeménye, amivel 3. helyen szerepelt a média által összesített listán (Media Control Chart), és több mint 500.000 darabos eladással platinalemez lett belőle. Techno track soha azelőtt nem szerepelt még ilyen jól a listákon. A következő single az "It Takes Me Away" volt, mellyel hasonlóan nagy sikereket ért el, és amelyből aranylemez lett. Mindezekre még rá tudott tenni egy lapáttal amikor megjelent "Raveland" címmel első albuma is és ezekben az időkben hozta össze a sors WestBam-mel is.
Sikersztorija 1995-ben töretlenül folytatódott, megszámlálhatatlan fellépéssel mind hazájában, mind külföldön. Ekkor Marushát csak úgy emlegették, mint "a techno királynője". Ebben az évben nyerte el a Viva Comet legjobb techno fellépés ("Best Techno Act"), illetve az "Echo Award 95"-on a legjobb nemzetközi női előadó ("Best Female Artist National") díját, és a Brandenburgi kapu előtt kapta jelölését az MTV aktuális díjátadóján, mint a legjobb női előadó ("Best Female Artist").
Egy év utazgatás, és DJ-zés után aztán visszatért a stúdióba és megjelent "Deep" című szerzeménye. Ezzel ott folytatta a listákon, ahol azelőtt abbahagyta. Hamarosan kijött a közönség elé a következő album, "Wir" címen, illetve az ezekről megjelenő single a "Unique", és a "Secret" (1996), amivel Marusha ismét beletalált. A rajongók között is nagyon pozitív volt a fogadtatás. Szinte hihetetlen ez a menetelés, ami az elmúlt években jellemezte az előadónőt. A sikerek a média érdeklődését is felkeltették, ennek tükrében nagy nyilvánosságot kapott ezekben az időkben. Folyamatosan úton volt, egyik fellépés a másikat érte, szinte nem volt olyan rave vagy techno esemény, ahol ne fordult volna meg.
Ezalatt már a következő megjelenéseken dolgozott. 1997 végén aztán a közönség elé is tárta az "Ur Life" című számát, ami az utolsó nagyobb sikere lett végül. A következő albuma a "No Hide No Run" már nem tudta megismételni elődei eredméyneit, az erről megjelenő single lemezek ("Free Love", "My Best Friend") nem értek el kiemelkedő helyezéseket lsitákok. Noha Marusha is változott, próbálta követni a zenei stílus változását, de úgy tűnik nem sikerült teljes mértékben elnyerni a műfaj kedvelőinek a tetszését.
Ezt követően szinte teljesen el is tűnt a médiából, nem nagyon lehetett hallani róla sehol sem. A soron következő 2002-es megjelenéséig viszont feltűnt a "Planet Alex" című filmben. A "Nonstop" nevet viselő válogatás album megjelenése után megalapította saját kiadóját , a "Ping Pong Productions"-t, illetve ezzel egyidőben elhagyta a "Low Spirit"-et, ahol korábbi pasija, Maximilan Lenz (alias WestBam) is tevékenykedik. 2003-ban pedig ismét a listákra került "Snow in July" című kislemezével. Egy évre rá pedig "Offbeat" néven állt elő egy albummal, amelynél szakított a populáris hangzással és inkább egy alternatívabb vonal felé nyitott, amivel ismét tudott újat mutatni.
2005-ben Marusha ismét eltűnt egy kis időre, ekkor született ugyanis Quentin nevű kisfia. Majd ebben az évben ismét elindult a "Rave Satellite" című rádióműsor a Radio Fritz-en, amit 2007-ig sugároztak. Utóbbi évben feltűnt még a németországi tehetségkutató, a Popstars című műsorban, mint zsűritag, illetve megjelent "Heat" néven legújabb szerzői albuma, amelyről az első single a "Kick It" volt.
Láthatjuk, hogy Marusha igazán szép pályát tudhat eddig maga mögött. Voltak nehezebb időszakok, de emellett képes volt divatot diktálni és megújulni is. Nekem sajnos még nem sikerült élőben megtekinteni és hallani, amit élőben produkál, de egyszer mindenképp szeretnék megejteni egy ilyen alkalmat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
István · http://sound.freeblog.hu 2008.07.23. 07:56:23
A "végéről" a Snow In July is emlékezetes, bár ez már csak nyomokban emlékeztet a régi stílusára. Viszont a maxi CD-re egy nagyon jó drum & bass remix is felkerült. :)